Az elektromos cigarettáról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elektromos cigarettáról: amit tudni lehet és amit nem…

A dohányzás továbbra is súlyos gondot jelent mind az egyén egészsége, mind a társadalom szükségtelen gazdasági terheinek növekedése szempontjából. A világon évente mintegy hat millió ember idő előtti halálát okozzák a dohányzás következtében kialakuló betegségek, (1) így a megelőzhető halálozások tekintetében, a dohányzás a legfontosabb kockázati tényező. Az egészségpolitika és népegészségügyi szakemberek feladata, olyan jogszabályi és társadalmi környezet megteremtése, amelyben a fiatalok számára nem lehet vonzó a dohányzás kipróbálása, illetve, amely ösztönzőleg hat a leszokásra.

Az Európai Bizottságban jelenleg folyamatban van a dohánytermékek gyártását, kiszerelését és árusítását szabályozó irányelv (2001/37/EC) felülvizsgálata. Az egyik tervezett változás, hogy az irányelv terjedjen ki az elektromos cigarettára (e-cigaretta), amely 2006 óta van jelen Európában, azonban az egyes Európai Uniós tagállamok eltérő előírást alkalmaznak e termékre. A tagállamok között egyetértés van abban, hogy az e-cigarettát szabályozás alá kell vonni. Az elképzelések szerint, ez több módon is megvalósulhatna. A terméket gyógyszer, gyógyászati eszköz, általános termék, vagy dohánytermék kategóriába sorolhatják. Megoldás lehetne az e-cigarettára vonatkozó külön szabályozás kidolgozása is. Az e-cigaretta gyártók azt kívánják elérni, hogy termékük az általános, vagy dohánytermékekre vonatkozó szabályozás alá essen.

A dohányzás okozta halálozások megelőzése érdekében, a hosszú távú egészségpolitikai célkitűzés, a dohányzásról való teljes és végleges leszokás. A dohányzók és a szakorvosok kérdésekkel teli várakozással fordulnak az e-cigaretta felé. Sokan e terméktől remélik, hogy segítségével, megvonási tünetek nélkül sikerül leszokni a dohányzásról és visszaszorítani a cigaretta egészségkárosító hatásait. Az e-cigarettának a leszokás támogatásban és az ártalom-csökkentésben játszott esetleges szerepének egyértelmű megítéléséhez, azonban, további kutatásokra és időre van szükség.


Az e-cigaretta egészségkárosító hatásai
Az e-cigaretta patronokban lévő folyadék legfontosabb összetevői a propilén-glikol, a nikotin és a különböző mesterséges aromák. Egyes e-cigaretta patronokban glicerint is kimutattak. További összetevők ugyan nyomokban fordulnak csak elő, azonban rákkeltő tulajdonságuk miatt figyelmet érdemelnek: ezek a nitrózaminok, a formaldehid, az acetaldehid, az akrolein, a szilikátok, az illékony szerves vegyületek és a fémek (2).

Az eddig megszerzett ismeretek alapján, az e-cigaretta több szempont alapján sem mondható biztonságos terméknek. Az Európai Bizottság által, a fogyasztóvédelem hatékony működése érdekében létrehozott gyors riasztási rendszer, a RAPEX, Európa szerte, már szinte minden tagállamban jelentett e-cigarettával való visszaélést. Leggyakrabban a következő hiányosságok, illetve szabálytalanságok vezettek a termék visszavonásához: hibásan, vagy egyáltalán nem volt feltüntetve a patronban lévő folyadék nikotin koncentrációja, toxikus mértékű nikotint találtak a patronban, áramütés veszélye állt fenn. Általánosan előforduló hiányosság a fogyasztók nem megfelelő tájékoztatása a patronok tartalmának összetevőiről és azok egészségkárosító hatásáról.

 

A termék műszaki jellemzőiből eredő veszélyforrások:
Előfordulhat, hogy a felhasználó túl erősen szívja meg a készüléket, amelynek hatására a folyadék bekerülhet a szájüregbe, a nyálkahártyán keresztül felszívódhat, vagy a fogyasztó azt akaratlanul le is nyelheti. A folyadék nikotintartalmától függően, mérgezési tünetek jelentkezhetnek (3). A patroncsere, vagy utántöltés alatt fennáll annak a veszélye, hogy a folyadék kifolyhat a készülékből és a bőrön keresztül felszívódik (4). Jelentős különbséget jelent a hagyományos cigarettával szemben az is, hogy az e-cigaretta nem alszik ki a mintegy tíz szívást követően, hanem folyamatosan több száz szívást tesz lehetővé, minden egyes szívással növelve a nikotinmérgezés lehetőségét (2).

 

A patronban lévő folyadék tartalma és ezek egészségkárosító hatásai:

  • Propilén-glikol: A vegyület zárt térben való, rövid ideig tartó belégzése (309 mg/m³ egy percig) szem, torok és légcső irritációt okoz (5). Hosszútávon gyermekeknél fokozhatja az asztma kialakulásának kockázatát (6). A vizsgálatok eredményei alapján feltételezhető, hogy az e-cigaretta napi többszöri használatával, fokozódik a légcső irritációk előfordulása, különösen olyanoknál, akiknél már eleve károsodott a légcső hámja. Egyes e-cigaretta gyártók erre fel is hívják a figyelmet (7).
  • Glicerin: Egy esettanulmány eredményei szerint, a folyadékban lévő glicerin hozzájárulhat lipid tüdőgyulladás kialakulásához (8).
  • Nikotin: A nikotin szervezetre gyakorolt farmakológiai hatásai jól ismertek. Az e-cigaretták szabályokat nélkülöző gyártása és a felhasználás módja (tudniillik, hogy az e-cigaretta alkalmanként is sokkal hosszabb ideig használható, mint a hagyományos cigaretta, amely kb. 10 szívás után elég) folytán, azonban különösen nagy figyelmet kell fordítani a nikotinmérgezés lehetőségére. Felnőtteknek 50 mg, gyermekeknek már 6 mg nikotin véletlen lenyelése is életveszélyes (9,10). Az e-cigarettában lévő folyadék általában 0-48 mg/ml nikotint tartalmaz. A fogyasztók (és különösen a gyermekek) védelme érdekében ezért kiemelt fontossággal bír annak biztosítása, hogy a patronok folyadéktartalma ne ömöljön ki egy véletlen folytán.

Egy vizsgálat eredményei szerint, a gyakorlott e-cigaretta fogyasztók nyál kotinin szintje a hagyományos dohányzásnál tapasztalt szintre emelkedett, amely jóval meghaladta a nikotinpótló készítmények által elért szintet (11). Ezt az eredményt támasztja alá az a vizsgálat is, amely a hagyományos cigarettát és e-cigarettát használók fogyasztási szokását, valamint a bejuttatott nikotin mennyiségét hasonlította össze. Az eredményekből az derül ki, hogy a gyakorlott e-cigaretta használók, a hagyományos cigarettát fogyasztókhoz képest rövidebb ideig szívják meg a készüléket, a kilégzés ütemezésében ugyanakkor, nincs különbség. E jelenség két dologgal is magyarázható: egyrészt, az e-cigaretta használók megpróbálják imitálni a hagyományos dohányzást, amellyel együtt jár a kilélegzett füst élvezete. Ha hosszabb ideig tart a készülék megszívása, a belélegzett termék nagyobb mennyisége szívódik fel a tüdőn keresztül, kevesebbet tud kilélegezni a használója. A másik indok az, hogy ha a készüléket nagyobb erővel és hosszabb ideig szívja meg használója, annak nincs elég ideje arra, hogy lehűljön. A fokozott hő hatására, folyadékban lévő glicerinből mérgező formaldehid és akrolein szabadul fel, amelynek beszívása égető érzéssel jár együtt. Az e-cigaretta használata során, rövidebb ideig tartó belégzéssel, így kevesebb nikotin jut a szervezetbe. A hagyományos cigaretta elszívása során a szervezetbe jutó nikotinnak megfelelő mennyiség, 20-24 mg/ml nikotin tartalmú folyadékoknak felel meg. A fenti tényekkel magyarázható az, hogy a gyakorlott e-cigaretta használók általában 18 mg/ml nikotin tartalmú patronokat használnak (12). A vizsgálatokkal alátámasztott adatok jelentősen befolyásolhatják az e-cigaretta patronok nikotintartalmának szabályozását.

 

A nikotin szív-és érrendszerre gyakorolt hatásai:
A nikotinbevitel folyamatosan stimulálja a szimpatikus idegrendszert, emeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást, és fokozza a szívizom összehúzódását, ezáltal hozzájárul a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásához. Közreműködik az erek funkciózavarának kialakulásában, károsítja a vérerek belső falának sejtjeit, átalakítja azok struktúráját és vastagodást idéz elő. Krónikus gyulladásos állapot előidézésén keresztül beindítja az érgyulladás folyamatát, ezáltal fokozza az érelmeszesedés létrejöttét (13).


A nikotin rákkeltő hatása:
A nikotinnak a rák kialakulásában is kitüntetett szerepe van. A nikotin és metabolitjai felelősek a daganatok kialakulásáért és progressziójáért. A vérér-képződésben szerepet játszó faktorok szérumkoncentrációjának emelésén keresztül fokozza a tumorszövet vérellátását. A nikotin támogatja a tumorsejtek elvándorlását, szövetinvázióját és a kötőszövetbe való betörését. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a programozott sejthalál mérséklése révén, a nikotin csökkenti a kemo- és radioterápia hatékonyságát (13).


A nikotin és a cukorbetegség összefüggései:
A nikotin emeli az inzulin antagonista hormonok szintjét a véráramban, továbbá fokozza a szimpatikus idegrendszer működését. Ezeken és számos egyéb, egyelőre ismeretlen folyamaton keresztül növeli az inzulin-rezisztenciát (13).


A nikotin és a lipidháztartás összefüggései:
Nikotin fokozott zsírlebontást eredményez a zsírszövetekben. A felszabaduló zsírsavak a májban trigliceridekké alakulnak, ezért a plazmában jelentősen felszaporodik a VLDL és az LDL, egyúttal csökken a HDL koleszterin, amely változások hozzájárulnak az érelmeszesedéshez. A nikotinbevitel tehát fogyáshoz és a lipidek emelkedéséhez, illetve kóros arányú összetételéhez vezet, mely utóbbi magában hordozza a szív-és érrendszeri komplikációk lehetőségét (13).

 

A nikotin termékenységre és magzatra gyakorolt káros hatásai:
A nikotin átjut a placentán és a magzatban valamivel magasabb koncentrációt ér el, mint az anyában. A nikotin csökkenti a placenta vérellátását, amely magzati oxigénhiányhoz és acidózishoz vezethet. A nikotin számos veleszületett és viselkedési rendellenesség kialakulásához is hozzájárulhat. A méhen belül elszenvedett nikotin hatására a magzat tüdejének tömege, térfogata és funkciója elmarad az egészségestől. A nikotin hatással van a magzat mozgására, amely fontos szereppel bír a magzat fejlődése során. Az intrauterin nikotin káros hatással van a fül külső szőrsejtjeinek fejlődésére, ezáltal a hallásra és nyelvi készségekre. A nikotin károsíthatja a petevezeték működését, így növeli a méhen kívüli terhesség, a teherbeesési nehézségek előfordulásának valószínűségét (13).


A nikotin és a szorongásos kórképek összefüggései:
Az anyai dohányzással méhen belül elszenvedett, vagy a serdülőkori dohányzásból következő nikotinbevitel jelentősen megemeli a később jelentkező szorongásos kórképek és a pánikbetegség megnyilvánulását. A magyarázat abban rejlik, hogy a nikotin a legintenzívebb fejlődési időszakban károsítja az idegsejteket. Torzítja az idegsejtek szerkezetét, befolyásolja a sejtműködést, a programozott sejthalált, valamint a DNS expressziót, és szabályozást (14,15).

 

A patronokban található egyéb egészségkárosító anyagok
Bár történtek vizsgálatok az e-cigaretta patronok folyadéktartalmának pontos analizálására, amíg nincs standardizálva és szabályokhoz kötve az előállítás folyamata, addig nem lehet egyértelmű és általános következtetéseket levonni a folyadék összetételéről, illetve egészségkárosító hatásairól. Számos vizsgálatban megállapítást nyert, hogy az eddig vizsgálat alá vont patronok kis mennyiségben tartalmaztak nitrózaminokat (16,17). A vizsgálatokban közölt teljes nitrózamin tartalom legmagasabb detektált szintje 8,2 ng/g volt, amely meghaladja a nikotinos rágóban lévő szintet (2 ng/g), megfelel a nikotinos tapaszban mérhetőnek (8 ng/g) és átlagosan a hagyományos cigarettában lévő mennyiség 0,07-0,2%-át jelenti (18). Más vizsgálatok szerint, a folyadékok tartalmaztak formaldehidet, acetaldehidet és akroleint, igaz, hogy a hagyományos cigarettánál jóval alacsonyabb mennyiségben (16,19). Formaldehidet és akroleint, csak a glicerint is tartalmazó folyadékokból mutattak ki, ami arra utalhat, hogy ezek a vegyületek a glicerin felmelegítése során képződnek (16). A formaldehid, rákkeltő tulajdonsága mellett, nyálkahártya irritáns és károsítja légcső cilliáris működését.
Akroleint e-cigaretta használók vizeletéből mutattak ki. A vegyület mennyisége elmaradt a hagyományos cigarettát szívók vizeletéből kimutatottól (20). Oxidatív folyamatokon keresztül, az akrolein hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához, elősegíti a vérrögképződést és fokozott összehúzódást képes előidézni az erekben, amely hozzájárulhat a dohányzás következtében kialakuló koszorúérgörcshöz. Végül, az akrolein károsítja a légutak csillós hámjának működést, tehát csökken a tüdő, idegen anyagokkal szembeni védekezőképessége (13).

Mindezen vegyületek mellett, nikkelt és krómot is kimutattak az e-cigaretta használata során képződő gőzből (21). A nátrium, vas, alumínium és nikkel a hagyományos cigarettához képest nagyobb, a réz, magnézium, ólom, króm és mangán azzal egyező, a kálium és cink pedig kisebb mennyiségben van jelen (22). A nikkel és a króm bizonyítottan, az ólom feltételezhetően karcinogén vegyület (23). A különböző fémek felgyorsítják a sejtfehérjék oxidációját, amellyel hozzájárulnak az erek belső falát képező sejtek funkciózavarához és leválásához. Epidemiológiai tanulmányok összefüggést találtak a kadmium és az ólom véráramban lévő koncentrációja és a magas vérnyomás, illetve a szívinfarktus között (13).
A mérgező és légzési zavarokat okozó szerves oldóanyagot, a dietilén-glikolt (DEG) idáig egy alkalommal mutatott ki az Amerikai Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA), amely alapján mindenképpen további vizsgálatokra van szükség (24). A tanulmány magyarázata szerint, ez a nem megfelelő minőségű propilén-glikol felhasználása miatt, szennyezőanyagként fordulhatott elő a folyadékban.

Fontos leszögezni azt, hogy a fentiekben tárgyalt vegyületeket a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) rákkeltőnek minősíti, ezért tekintettel arra, hogy a rákkeltő anyagoknak nincs küszöbdózisuk, elenyésző mennyiségben is emelik a rák kialakulásának valószínűségét.


Az e-cigaretta egyéb mellékhatásai
E-cigaretta használók száj-és torok nyálkahártya irritációt, szárazköhögést, szédülést, hányingert jeleztek, amely tünetek, folyamatos használat során csökkentek (25,26,27,28).
Az e-cigaretta tüdőre gyakorolt hatása egyelőre nincs hiánytalanul feltárva. Vizsgálták az e-cigaretta használata során képződő gőznek, a légutakra gyakorolt azonnali hatását. A vizsgálat során, egészséges dohányzók 5 percen keresztül lélegezték be az e-cigaretta használata során képződő gőzt. Az oszcillometriás és spirometriás mérések jelentős ellenállást mutattak ki a légutakban, egyúttal csökkent a kilélegzett nitrogén-monoxid mennyisége. Ezek az eredmények megfelelnek a hagyományos cigaretta elszívása után tapasztaltaknak, ezért valószínűsíthető, hogy hosszú távú használat során, az e-cigaretta ugyanilyen elváltozást okoz a tüdőfunkcióban (29).


Légszennyezés és harmadlagos dohányzás
Egyre szélesebb körben ismert az e-cigaretta légszennyező hatása is. A dohányzás közben képződő gőz és a kilélegzett aeroszolban, oldott állapotban jelenlévő részecskék a zárt térben tartózkodó valamennyi személyre egészségkárosító hatással bírnak. Az e-cigaretták használata közben, a folyadékban lévő különböző vegyületek nem csak a fogyasztó tüdejébe kerülnek be, hanem kijutnak a környező levegőbe is. A képződő gőzben lévő vegyületek, apró részecskék (100-600 nm) formájában, már 3 percen belül meghaladják a WHO iránymutató értékét (25 mikrogram/m³) a szálló por koncentrációra, zárt térben (20,30,31). Míg a legtöbb vegyület kisebb mennyiségben emittálódik a levegőbe, mint dohányzás közben, egyes fémek bizonyítottan nagyobb mennyiségben vannak jelen a szoba levegőjében.

A harmadlagos dohányzás kifejezés nemrégiben került be a tudományos nyelvezetbe és olyan passzív dohányzásra utal, amely során a dohányfüstből származó részecskéket a nemdohányzó jóval a dohányzás folyamata után lélegzi be. A dohányfüstből származó részecskék kiülepednek a zárt térben lévő felületekre és így hosszútávon jelentenek veszélyforrást a nemdohányzók, különösen gyermekek számára, akik kúszás-mászás által közelebb kerülnek a szennyezett felületekhez. Egyelőre nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy gyakoribb szellőztetéssel, ventillációval, légkondicionálással csökkenteni lehetne a kiülepedett részecskék előfordulását. A különböző felületekről való eltávolításuk is nehézkes, különösen igaz ez a kárpitozott felületekre, szőnyegekre. A nikotin, kiülepedve a berendezési tárgyak felszínére, reakcióba léphet salétromsavval és nitrózaminokat képezhet. A szennyező részecskék a bőrön, a légutakon, vagy az emésztőrendszeren keresztül kerülhetnek a szervezetbe (32).


A felnőtt lakosság e-cigaretta használata. Az e-cigaretta szerepe a leszokás támogatásban
Az e-cigarettát elsősorban dohányzók, leszokni vágyók és korábbi dohányosok használják rendszeresen. A dohányzók mintegy negyede már kipróbálta az e-cigarettát, azonban hosszú távon csak 1–8%-uk használja (2). Az Európai Unió tagállamaiban 2012-ben végzett Eurobarometer felmérés szerint, az EU-ban, a válaszadók 7%-a használta már az e-cigarettát (5% mindössze egyszer-kétszer kipróbálta, és csupán 1% használja rendszeresen). Az e-cigaretta használat Európán belül Bulgáriában (11%) és Litvániában (10%) a legmagasabb. A felmérés szerint, Magyarországon a válaszadók 1 %-a használja rendszeresen, 2% alkalmanként és 6% csupán egy-két alkalommal kipróbálta (31). A dohányzók nagyobb aránya (41%) gondolja úgy, hogy az e-cigaretta nem ártalmas, mint a nemdohányzók (33%). A 2012-es magyarországi Felnőtt Dohányzás Felmérés eredményei alapján, a dohányzók 2%-a használ e-cigarettát, leggyakrabban gyári cigarettával együtt (1–1,5%) (32).

A Nemzetközi Dohányzás Ellenőrzés (ITC) négy országra (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada) kiterjedő felmérése alapján megállapítható, hogy a válaszadók 7,6%-a próbálta már az e-cigarettát és 2,9%-uk a felmérés idején is használta. Mind a négy országban a fiatalok, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőknek és jobb anyagi körülmények között élőknek voltak határozott ismereteik az e-cigarettáról. Ezen csoportból, a fiatalabb, dohányzó nők és a rendszeres dohányzók nagyobb valószínűséggel próbálták ki az e-cigarettát (33). Egy nemzetközi internetes felmérés, az e-cigaretta használók fogyasztási szokásait kívánta feltárni. Az eredmények alapján, nem volt jelentős különbség az eszközhasználók nem szerinti megoszlásában, ugyanakkor érdemleges különbség mutatkozott abban, hogy milyen ízű folyadékot részesítettek előnyben. Míg a férfiak inkább a dohány ízű folyadékot kedvelték, addig a nők a csokoládé ízű és egyéb édes e-cigarettákat választottak. A folyadék nikotintartalmának preferenciájában nem volt lényeges különbség. Szignifikánsan több nő, mint férfi válaszolta azt, hogy azért választja az e-cigarettát, mert kedveli az ízét, hasonlít a hagyományos cigarettára és csökkenti a dohányzás iránti sóvárgást (34). Az e-cigarettát elsősorban a hagyományos cigaretta kiváltására, illetve leszokás céljából használják. Az ITC már említett, négy országra kiterjedő felmérése alapján, a válaszadók majdnem 80% azért használta, hogy csökkentse a dohányzás okozta egészségkárosodás kockázatát, háromnegyedük a leszokásban nyújtott segítséget nevezte meg indokként. Más felmérésekben ugyanezen indokok szerepelnek első helyen, kevésbé gyakori motivációként jelenek meg a költségek és a dohányzási tilalmak megkerülése (34).

Az e-cigaretta használata mérsékelten csökkenti a dohányzás utáni sóvárgást és a megvonási tüneteket. Két internetes felmérés eredményei alapján, az e-cigaretta használók 70–90%-a kevésbé kívánt rágyújtani. A válaszadók 70–80%-a szerint, e-cigaretta hatására kevésbé tapasztaltak hangulatingadozást, kevésbé voltak ingerlékenyek, idegesek, nyugtalanok, levertek, vagy szétszórtak (35,36). Az e-cigaretta hatékonyabban csökkenti a megvonási tüneteket a korábbi dohányosok, mint a jelenleg dohányzók esetében. Figyelemre méltó ugyanakkor az a jelenség, hogy az e-cigaretta nikotintartalom nélkül is csökkenti a sóvárgást és a megvonási tüneteket, jóllehet valamivel kisebb mértékben, mint a nikotintartalmú készítmények (37). Ez a megfigyelés arra utal, hogy a dohányzás esetében legalább annyira fontos a pszichológiai függés, a rágyújtás folyamata, mint a nikotintól kialakuló fizikai függés. Noha az e-cigaretta, a hagyományos cigarettához képest kisebb hatékonysággal csökkenti a dohányzás iránti sóvárgást, ennek mértéke megfelel a nikotinos inhalátor használatakor tapasztaltnak és kényelmi szempontok miatt, az előbbi inkább közkedvelt a leszokni kívánók körében.

Egyes tanulmányok az e-cigaretta ártalom-csökkentő szerepét hangsúlyozzák azzal, hogy kiemelik a hagyományos cigarettához képest kevésbé egészségkárosító összetételét. Az e-cigaretta támogatói azzal érvelnek, hogy használatával azonnal csökken a dohányzásból eredő egészségkárosodás kockázata, míg a leszokás folyamata hosszabb időt vehet igénybe, amely alatt a leszokni kívánó változatlan mennyiségben dohányzik (23, 38). Ellenérvként azonban felvethető, hogy kisfokú, de bizonyítottan jelenlévő egészségkárosító hatása mellett, az e-cigaretta megerősíti a fizikai függés mellett a lelki függést is, a rágyújtás és „cigarettázás” folyamatának napi többszöri ismétlődésével. Tekintettel arra, hogy a népegészségügyi célkitűzés, a dohányzásból eredő káros hatások mérséklése érdekében, a dohányzás visszaszorítása, felmerül az a kérdés, hogy megnyugtató és elégséges egészségpolitikai szempont-e az ártalom-csökkentés. Egyáltalán, megvalósulhat-e az ártalom-csökkentés, az e-cigaretta ismert és ismeretlen egészségkárosító hatásai mellett. Bár az e-cigaretta segít a megvonási tünetek mérséklésében, egyelőre nem ismert, hogy hatékonyan támogatja- e a leszokást és használatával el lehet-e érni hosszú távú absztinenciát. A mai napig nem áll rendelkezésre olyan, e-cigaretta gyártóktól független, randomizált kontrollált vizsgálat, amely nagyszámú résztvevő bevonásával és kellően hosszú megfigyelési időszak után, bizonyítani tudná az e-cigaretta leszokás támogatásban nyújtott hatékony szerepét (4). Figyelemre méltó, hogy az e-cigaretta használatával, a nikotin tartós és nem csökkenő dózisú bevitele fenntartja a nikotin függőséget. Erre utal az a – bár mindössze szubjektíven értékelhető – vizsgálat is, amelynek megfigyelési időszaka alatt, leginkább a napi 20 szálnál többet fogyasztók dohányzása csökkent e-cigaretta használata mellett (39).

 

Az e-cigaretta használata a fiatalok körében és annak szerepe a dohányzásra való rászokásban
Különböző felmérések szerint, a fiatalok viszonylag magas aránya már kipróbálta az e-cigarettát. További aggodalomra ad okot, hogy Európában, a 25 év alattiak 45% nem gondolja ártalmasnak az e-cigarettát (31). Egyes felmérések szerint, nagyobb arányban próbálták már ki és használnak e-cigarettát a férfiak, különösen a fiatal felnőtt férfiak és a magasabb iskolai végzettségűek (40). A 2012-ben, Magyarországon végzett Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés szerint, a 13–15 éves fiatalok 13%-a használt e-cigarettát a felmérést megelőző 30 nap során (a fiúk 16%-a, és a lányok 11%-a). Nagy részük (93,3%) egyúttal rendszeres, vagy alkalmi dohányos is (41). A megelőző 30 napban e-cigarettát kipróbáló fiatalok 6,7%-a azelőtt nem dohányzott, illetve a nemdohányzók 4,7%-a próbálta ki az e-cigarettát a megelőző 30 napban.

Egy Lengyelországban, 15–24 éves fiatalok bevonásával végzett kutatás alapján megállapítható, hogy mintegy 20%-uk már kipróbálta és csaknem 7%-uk rendszeresen használt e-cigarettát a felmérést megelőző 30 nap során. A 15–19 éves korosztályban magasabb volt az e-cigarettát kipróbálók (23,5%) és a megelőző 30 napban azt használók (8,2%) aránya, mint a 20–24 éves korosztályban (19 %; 5,9 %). A fiúk (26,9%) nagyobb arányban próbálták ki az eszközt, mint a lányok (13,9%) és a dohányzók (11,3%) szignifikánsan nagyobb mértékben használtak rendszeresen az e-cigarettát, mint a nemdohányzók (0,8 %). Ugyancsak, nagyobb eséllyel próbálták ki azok, akik városban éltek és akiknek a szülei dohányoztak. E szerint a vizsgálat szerint, a korábban nemdohányzó fiatalok 3,2 %-a próbálta ki az e-cigarettát (42). Egy amerikai fókuszcsoport beszélgetésen 18–26 éves fiatalok e-cigarettával kapcsolatos véleményére voltak kíváncsiak. A résztvevők 29%-a vélekedett úgy, hogy az e-cigaretta kipróbálása egy lépéssel közelebb visz a hagyományos cigaretta kipróbálásához és a rászokáshoz (43). A résztvevők fele, függetlenül dohányzási státuszuktól, azt válaszolta, hogy kipróbálná az e-cigarettát, ha egy barát kínálná nekik. Egy másik amerikai felmérés, 20–28 éves fiatalok, az e-cigarettával kapcsolatos ismereteit, annak káros tulajdonságairól és a leszokásban nyújtott szerepéről alkotott véleményt, valamint az eszköz kipróbálásának okait tárta fel. A válaszadók 69,9%-nak voltak ismeretei az e-cigarettáról, 7%-uk már kipróbálta és 1,2%-uk a felmérést megelőző 30 napban is használta. Az e-cigaretta használata gyakoribb volt a férfiak, a jelenlegi és korábbi dohányosok és azok között, akiknek legalább egy közeli barátjuk is használta azt. Az e-cigarettáról ismeretekkel bírók 44,5%-a gondolta úgy, hogy használata segít leszokni a dohányzásról, 52,8% vélte úgy, hogy kevésbé káros és 26,3% szerint kevésbé okoz függőséget, mint a hagyományos cigaretta (44).

Egy francia felmérés, 12–17 éves párizsi iskolások évenkénti dohányzásfelmérésében, az e-cigaretta használat elterjedtségére kívánt fényt deríteni. Valamennyi korosztályt együttesen vizsgálva, a válaszadók 8,1%- a már kipróbálta az e-cigarettát, ugyanakkor az egyes korosztályok között némi eltérés látszik: a 12–14 évesek 6,4 %-a, a 15–16 évesek 11,8%-a és a 17 évesek 9%-a használta már az eszközt. Míg a 17 éves, e-cigarettát használók korosztályának 12,4%-a nem dohányzott a kipróbálást megelőzően, addig a 12–14 évesek korosztályában ez 64,4% volt. Valamennyi korosztályt együtt értékelve, az e-cigaretta kipróbálók 33,2% volt nem dohányzó, 22,7% alkalmi dohányos, 3,6% leszokott és 40,4% rendszeres dohányzó. Ez a vizsgálat nem talált lényeges különbséget a fiúk és lányok e-cigaretta kipróbálási aránya között, ugyanakkor megállapítható, hogy a kannabisszal, a vízipipával kísérletezők, illetve a rendszeresen súlyosan lerészegedők nagyobb arányban használnak e-cigarettát is. A dohányzók között, fordított arány látszik kirajzolódni a leszokás iránti elkötelezettség és az e-cigaretta használat mértékében (45).

 

Az ismeretek összefoglalása
Az e-cigaretta az elmúlt években egyre ambiciózusabban tört be a dohánytermékek piacára. A majd egy évtizedes használata és a rendelkezésre álló kutatási eredmények, azonban még nem elégségesek ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen ítélni az egészségre és a dohányzási szokásokra gyakorolt hosszú távú hatásait. A vizsgálatok ellentmondásos eredményei is további kutatások elvégzését teszik szükségessé, amelyek kellő ismereteket adnak az e-cigaretta káros-anyag tartalmáról és egészségre gyakorolt hosszútávon várható hatásáról, különös tekintettel a rászokásban, illetve a nikotin addikció fenntartásában betöltött esetleges szerepére. Mivel a különböző termékekben a nikotin koncentráció eltérő, e folyadékok vizsgálata és összehasonlító elemzése is szükséges. Jelenlegi ismereteink alapján, az e-cigaretta összetevői különböző módon károsíthatják a szervezetet. A nikotinnak, mint a legfőbb komponensnek, a függőség kialakulásában betöltött szerepe mellett, ma már számos egészségkárosító hatása ismert. Ezek közül is ki kell emelni a nikotinnak az érelmeszesedésben, illetve a daganatos betegségek kialakulásában és progressziójában betöltött szerepét.

Egyes felmérések már igyekeznek arra is választ találni, hogy az e-cigaretta jelentős árcsökkenése és az eldobható e-cigaretták megjelenése a közelmúltban, hozzájárul-e ahhoz, hogy a fiatalok nagyobb arányban próbálják ki és ennek következtében, nagyobb valószínűséggel szoknak rá a dohányzásra (45). Igaz, hogy viszonylag kisszámú, korábban nemdohányzó fiatal próbálja ki az e-cigarettát, tekintettel a függőséget okozó nikotintartalomra, a vizsgálatok eredményei alapján, ez mégis növeli a dohányzásra való rászokás valószínűségét. Aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok kevésbé vannak tudatában az e-cigaretta egészségkárosító hatásainak és az újdonság varázsa, valamint a barátok felől érkező nyomásgyakorlás a kipróbálás felé sodorja őket. Fontos annak a hangsúlyozása is, hogy eltérő indíttatásból fordulnak a fiatalok és a felnőtt korosztály az e-cigaretta felé. Míg a felnőtt e-cigaretta használók esetében egyértelműen a dohányzásról való leszokás, illetve a kevésbé káros alternatíva a leginkább motiváló tényező az e-cigaretta kipróbálására, addig a fiataloknál nem ennyire egyértelmű a helyzet. A fenti vizsgálatok eredményeiből kiderül, hogy a fiatalok között is, legnagyobb számban a dohányzók kezdenek e-cigarettát használni. Korcsoportos bontásban megvizsgálva az eszközhasználók arányát és dohányzási szokásait, azonban megfigyelhető, hogy a fiatalabb (15–16 évesek) kipróbálók nagyobb arányban kerülnek ki a nemdohányzók köréből, mint a pár évvel idősebbek (17 éves kor felett). A dohányzó múlt mellett, megállapítható, hogy számos szociodemográfiai tényező (családban, baráti körben való dohányzás, rosszabb iskolai teljesítés, kockázatkereső magatartás) is hozzájárul a fiatalok e-cigaretta kipróbálásához.

Az e-cigaretta segíthet ugyan a megvonási tünetek mérséklésében, mértékadó vizsgálatok híján azonban nem ismerjük, hogy hatékonyan támogatja a leszokást. A termék leszokás támogatásban képviselt pozíciójának megítéléséhez, fontos lenne annak vizsgálata is, hogy a különböző mértékű nikotinfüggőség és a csökkenő nikotinkoncentrációjú utántöltő folyadékok miként járulhatnak hozzá a leszokás támogatásához. Az e-cigaretta leszokás támogatásban játszott szerepének tudományos vizsgálata során elengedhetetlen, hogy az epidemiológiai és etikai elvek és követelmények maradéktalanul érvényesüljenek.

 

Megjelent: Medicina Thoracalis, 2013,66,4,166-177.

Irodalom
1. Eriksen M, Mackay J, Ross H. The Tobacco Atlas. American Cancer Society; World Lung Foundation; 2012. www.TobaccoAtlas.org (letöltve: 2013.01.23.)
2. German Cancer Research Center (Ed.) Electronic Cigarettes – An Overview 2013.
3.Red Kiwi – Bedie¬nungsanleitung 2013 http://www.red-kiwi. de/images/anleitungen/504.pdf
4.Trtchounian A, Talbot P. Electronic nicotine delivery systems: is there a need for regulation? Tob Control 2011;20:47-52.
5.Wieslander G, Norback D, Lindgren T.  Experimental exposure to propy¬lene glycol mist in aviation emergency training: acute ocular and respiratory effects. Occup Environ Med 2001; 58:649-655.
6.Choi H, Schmidbauer N, Sundell J, et al. Common household chemicals and the allergy risks in pre-school age children. PLoS One 2010; 5:e13423.
7.Red Kiwi Die eZigarette ist eine echte Alternative zur Tabakzigaret¬te 2013. http://www.red-kiwi.de/index.php/ ezigarette/allgemeine-infos
8.McCauley L, Markin C, Hosmer D.  An unexpected consequence of electronic cigarette use. Chest 2012;141:1110-1113.
9.Lüllmann H, Mohr K, Hein L. Pharmakologie und Toxikologie. Georg Thieme Verlag, Stuttgart, New York 2008.
10.Bundesinstitut für Risikobewertung (BfR) Liquids von E-Zigaretten können die Gesundheit beeinträchtigen. Advisory opinion No. 016/2012, 2012.
11.Etter JF, Bullen C. Saliva cotinine levels in users of electronic cigarettes. Eur Respir J. 2011;38:1219–1236
12.Farsalinos KE, Romagna G, Tsiapras D, et al. Evaluation of Electronic Cigarette Use (Vaping) Topography and Estimation of Liquid Consumption: Implications for Research Protocol Standards Definition and for Public Health Authorities’ Regulation
Int. J. Environ. Res. Public Health 2013;10, 2500-2514.
13.A Report of the Surgeon General: How Tobacco Smoke Causes Disease, 2010
The Biology and Behavioral Basis of Smoking-Attributable Disease, A Report of the Surgeon General. US Department of Health and Human Services
14.Moylan S, Jacka FN, Pasco JA, et al. How cigarette smoking may increase the risk of anxiety symptoms and anxiety disorders: a critical review of biological pathways. Brain and Behavior 2013; 3(3): 302–326
15.Johnson JG, Cohen P, Pine DS, et al. Association between cigarette smoking and anxiety disorders during adolescence and early adulthood. JAMA 2000;284:2348–2351.
16.Goniewicz ML, Knysak J, Gawron M, et al. Levels of selected car¬cinogens and toxicants in vapour from electronic cigarettes. Tob Control, publis¬hed online on 6 March 2013
17.Trehy ML, Ye W, Hadwiger ME, et al. Ana¬lysis of electronic cigarette cartridges, re¬fill solutions, and smoke for nicotine and nicotine related impurities. J Liq Chro¬matogr Relat Technol 2011;34:1442-1458.
18.Stepanov I, Jensen J, Hatsukami D, et al. Tobacco-specific nitrosamines in new tobacco products. Nicotine & Tobacco Research 2006;8(2):309–313.
19.Uchiyama S, Inaba Y, Kunugita N. Determination of acrolein and other carbonyls in cigarette smoke using coupled silica cartridges impreg¬nated with hydroquinone and 2,4-di-nitrophenylhydrazine. J Chromatogr A 2010;1217:4383-4388.
20.Goniewicz ML, Knysak J, Kosmider L, et al. Assessment of electronic cigarettes as a source of exposure to acrolein. Presentation at the Society for Research on Nicotine and Tobacco (SRNT) conference, March 2013, Boston
21.Williams M, Villarreal A, Bozhilov K, et al. Metal and sili¬cate particles including nanoparticles are present in electronic cigarette car¬tomizer fluid and aerosol. PLoS One 2013;8:e57987.
22.International Agency for Research on Cancer (IARC) Agents clas¬sified by the IARC monographs, 2013;Volumes 1-107.
23.Westenberger BJ. Evaluation of e-Cigarettes. St Louis, MO: Department of Health and Human Services, Food and Drug Administration, Center for Drug Evaluation and
Research, Division of Pharmaceutical Analysis, 2009. http://truthaboutecigs.com/science/2.pdf
24.Caponnetto P, Polosa R, Russo C, et al. Successful smoking cessation with electronic ci-garettes in smokers with a documen¬ted history of recurring relapses: a case series. J Med Case Rep 2011;5:585.
25.Dawkins L, Turner J, Roberts A, et al.‘Vaping’ profiles and pre¬ferences: an online survey of electronic cigarette users. Addiction, published online on 28 March 2013
26.Etter JF. Electronic cigarettes: a survey of users. BMC Public Health 2010;10:231.
27.Vardavas CI, Anagnostopoulos N, Kougias M et al. Short-term Pulmonary Effects of
Using an Electronic Cigarette Impact on Respiratory Flow Resistance, Impedance, and Exhaled Nitric Oxide. CHEST 2012;141:6.
28.McAuley TR, Hopke PK, Zhao J, et al. Comparison of the ef¬fects of e-cigarette vapor and cigarette smoke on indoor air quality. Inhal To¬xicol 2012;24:850-857.
29.Schripp T, Markewitz D, Uhde E, et al. Does e-cigarette consumption cause passive vaping? Indoor Air 2013;23:25-31.
30.Kuschner WG, Reddy S, Mehrotra N, et al. Electronic cigarettes and thirdhand tobacco smoke: two emerging health care challenges for the primary care provider. International Journal of General Medicine 2011;4:115–120.
31. European Commission: Attitudes of Europeans towards tobacco Report; Special Eurobarometer 385, 2012. http://ec.europa.eu/health/tobacco/docs/eurobaro_attitudes_towards_tobacco_2012_en.pdf (letöltve: 2013.01.24.)
32. Balku E., Demjén T., Vámos M., et al.: Felnőtt Dohányzás Felmérés 2012. Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2012. http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/17_evnel_idosebb_lakossag_dohanyzas_felmeres_honlapra_20130108.pdf (letöltve: 2012.12.02.)
33.Adkison SE, O‘Connor RJ, Bansal-Tra¬vers M, et al. Electro¬nic nicotine delivery systems: interna¬tional tobacco control four-country sur¬vey. Am J Prev Med 2013;44:207-215.
34.Dawkins L, Turner J, Roberts A, et al. ‘Vaping’ profiles and pre¬ferences: an online survey of electronic cigarette users. Addiction, published online on 28 March 2013
35.Caponnetto P, Polosa R, Russo C, et al. Successful smoking cessation with electronic ci-garettes in smokers with a documen¬ted history of recurring relapses: a case series. J Med Case Rep 2011;5:585.
36.Etter JF. Electronic cigarettes: a survey of users. BMC Public Health 2010;10:231.
37. Polosa R, Caponnetto P, Morjaria JB, et al. Effect of an electronic nicotine delivery device (e-Cigarette) on smo¬king reduction and cessation: a pros¬pective 6-month pilot study. BMC Pub¬lic Health 2011;11:786.
38.Phillips CV. Debunking the claim that abstinence is usually healthier for smokers than switching to a low-risk alternative, and other observations about anti-tobacco-harm-reduction arguments. Harm Reduction Journal 2009;6:29.
39.Siegel M, Tanwar K, Wood K. E-cigarettes as a smoking cessation tool. Am J Prevent Med 2011;40(4):472–475.
40.McMillen R, Maduka J, Winickoff J: Use of Emerging Tobacco Products in the United States. Journal of Environmental and Public Health Volume 2012, Article ID 989474, 8 pages doi:10.1155/2012/989474
41.OEFI: Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2012. http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/hazai-es-kulfoldi-adatok-tanulmanyok (letöltve: 2013.06.18)
42.Goniewicz ML, Zielinska-Danch W. Electronic cigarette use among teenagers and young adults in poland. Pediatrics 2012;130:e879-885.
43.Henningfield JE, Zaatari GS. Electronic nicotine delivery systems: emerging science foundation for po¬licy. Tob Control 2010;19:89-90.
44.Choi K, Forster J. Characteristics Associated With Awareness, Perceptions, and Use of Electronic Nicotine Delivery Systems Among Young US Midwestern Adults. American Journal of Public Health 2013;103(3).
45.Dautzenberg B, Birkui P, Noël M, et al. E-Cigarette: A New Tobacco Product for Schoolchildren in Paris. Open Journal of Respiratory Diseases 2013;3:21-24.


Megjelent: „Az elektromos cigarettáról…”: Medicina Thoracalis, 2013, 66.4,166-177.

Döntöttem

Módszertani Központ telefonszáma

06-80-44-20-44

Tüdőgondozó kereső

Tények a dohányzásról

  • A dohányzás abbahagyását követően órákon belül javul a szaglás és az ízérzékelés.
  • A dohányzás abbahagyását követően már 12 óra elteltével csökken a vér szénmonoxid szintje, ezáltal oxigéndúsabb vér jut a szervekbe.
  • A dohányzás abbahagyását követően már 24 óra elteltével megkezdődik a hörgők regenerációja, 72 óra elteltével érezhetően könnyebbé válik a légzés, félév elteltével mérséklődik a köhögés és a nehézlégzés.
  • A dohányzás abbahagyását követően a szívinfarktus kockázata már egy év elteltével feleződik és öt év elteltével megközelíti a nemdohányzók kockázatát.
  • A dohányzás abbahagyását követően a tüdőrák kockázatának feleződési ideje öt év. Tíz-tizenöt év alatt megközelíti a soha nem dohányzók kockázatát.
  • A 2012-ben végzett felmérés szerint, a naponta dohányzók 1/4-e (25%), az alkalmi dohányzók közel fele (40%) próbált leszokni a dohányzásról a kérdést megelőző 6 hónapban. Azok közül, akik nem próbáltak meg a kérdezést megelőző 1 évben leszokni, a naponta dohányzók 1/5-e (21%) gondolt már a leszokásra.
  • A dohányzás abbahagyását követően nőknél csökken a vetélés, a terhesség alatti szövődmények, a koraszülés és a családi dohányzással is összefüggésbe hozható hirtelen csecsemőhalál kockázata.
  • A dohányzás abbahagyását követően férfiaknál csökken a merevedési zavar kialakulásának valószínűsége.
  • A dohányzás abbahagyását követően csökken az ínybetegségek, a szürkehályog és a csontritkulás kialakulásának valószínűsége.

Tények a dohányzásról

  • A füstmentes dohánytermékek használata is nikotinfüggőséghez vezethet.
  • A dohányzók esetében alacsonyabb a műtétet követő túlélési arány és magasabb a szövődmények előfordulásának gyakorisága, mint a nemdohányzóknál.
  • 2010-ben 20.470 ember halt meg dohányzás következtében kialakuló egészségkárosodás miatt, amely az összes halálozás egyhatodát (16%) adja.
  • 2010-ben, a korai halálozások (65 éves kor előtti) közel harmadát (29%) a dohányzás okozta és a dohányzás miatt elhunytak közül minden második 65 évnél fiatalabb volt.
  • Átlagosan, a dohányzó férfiak legalább 16, a dohányzó nők legalább 19 évvel rövidítik meg életüket.
  • A tüdőrák halálozását tekintve Magyarország világelső és ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzásnak tulajdonítható.
  • A rendszeresen napi 20 szál cigarettát elszívók körében 15-ször gyakoribb a tüdőrák és 12-szer gyakoribb a COPD előfordulása, mint a nemdohányzóknál. A kockázat növekszik a dohányzással töltött évek és a naponta elszívott cigaretták számával.
  • Évente mintegy hat millió ember idő előtti halálát okozzák a dohányzás következtében kialakuló betegségek. További, mintegy hatszázezer nemdohányzó halála a passzív dohányzás következtében elszenvedett egészségkárosodás következménye. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2030-ra előreláthatóan évente nyolc millióan halnak meg dohányzással összefüggő betegségek miatt.
  • Az alacsony kátrány-, illetve nikotin tartalmú dohánytermékek használata nincs számottevő hatással a szívkoszorúér betegségek előfordulásának csökkentésére.

Költség kalkulátor

Kiszámolta már valaha, hogy mennyit költ egy hét alatt, egy hónap alatt, vagy egy év alatt cigarettára?

A következő pontok kitöltésével megállapíthatja, hogy mennyit takaríthat meg, ha leszokik a dohányzásról és azt az összeget mire költheti a dohányzás helyett.

Módszertani Központ telefonszáma
06-80-44-20-44

1 hét 3 alkalommal elmehet moziba
1 hónap Kétszer elmehet párjával színházba, úgy, hogy előtte étteremben vacsorázik
1 év 120 cm-es LED okos televíziót vásárolhat
1 hét Elmehet kozmetikushoz egy komplex arckezelésre
1 hónap Megcsináltathatja nyílászárói szigetelését, ezzel csökkentheti fűtési költségét
1 év 1 hétre elutazhat párjával egy tengerparti szállodába
1 hét Családjával elmehet strandra, vagy fedett élményfürdőbe
1 hónap Vásárolhat egy okostelefont
1 év Lecserélheti konyhabútorát

Módszertani Központ telefonszáma
06-80-44-20-44

Ezek a dohányzás közvetlen és könnyen kiszámítható költségei. A dohányzás azonban ennél sokkal többe kerül Önnek és az egész társadalomnak. A dohányosok és a környezetükben élők gyakrabban szenvednek felső légúti megbetegedésekben, tüdőgyulladásban és esetükben nagyobb a szív-és érrendszeri megbetegedések, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a daganatos betegségek előfordulásának kockázata. Dohányzó szülők gyermekeinél gyakoribb a tüdőgyulladás, a középfülgyulladás és az asztma előfordulása. A betegségek kezelésére használt gyógyszerek és a kieső munkanapok további költségekkel járnak. Ugyanakkor, a dohányzás költségeit a nemdohányzók is fizetik az egészségügyi hozzájárulás által, passzív dohányzás révén pedig elszenvedik annak káros hatásait. A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben.

Fagerström nikotinfüggés teszt

1. Ébredés után mennyi idővel gyújt rá az első cigarettára?

2. Problémát okoz-e Önnek, ha olyan helyen van, ahol nem lehet rágyújtani?

3. A nap folyamán melyik cigarettát élvezi a legjobban?

4. Naponta hány cigarettát szokott elszívni?

5. Többet szív reggel, mint a nap hátralévő részében?

6. Rá szokott-e gyújtani olyankor is, amikor olyan beteg, hogy fel sem tud kelni az ágyból?

Nagyon alacsony függés (0-2 pont):

Az alacsony pontszám arra utal, hogy nikotin függése nagyon alacsony mértékű, ezért a leszokás folyamata során valószínűleg nincs szüksége nikotinpotló terápiára (NPT). Ettől függetlenül javasolt, hogy leszokás támogatással foglalkozó szakember segítségével menjen végig a folyamaton, aki fel tudja ismerni az esetleg jelentkező megvonási tüneteket.

Alacsony függés (3-4 pont):

A pontszám alapján, az Ön nikotin függése alacsony mértékű. Bölcs döntés, ha elhatározza magát és még most leszokik, mielőtt nikotin függése erőteljesebbé válna. A leszokás folyamata során szüksége lehet nikotinpotló terápiára (NPT) a megvonási tünetek megelőzése érdekében. Az Ön esetében javasolt NPT típus és dózis pontosítása végett keressen meg egy leszokás támogatással foglalkozó szakembert!

Közepes függés (5 pont):

A pontszám alapján, az Ön nikotin függése közepes mértékű. Ha nem szokik le most, nikotin függése hamarosan súlyos mértéket ölthet. A leszokás folyamata során nagy valószínűséggel szüksége lesz nikotinpotló terápiára (NPT), akár kombinációban, a megvonási tünetek megelőzése érdekében. Az Ön esetében javasolt NPT típus és dózis pontosítása végett keressen meg egy leszokás támogatással foglalkozó szakembert!

Magas függés (6-7):

A pontszám alapján, az Ön nikotin függése magas mértékű. A leszokás folyamata során szüksége lesz nikotinpotló terápiára (NPT), akár kombinációban, a megvonási tünetek megelőzése érdekében. Az Ön esetében javasolt NPT típus és dózis pontosítása végett keressen meg egy leszokás támogatással foglalkozó szakembert!

Nagyon magas függés (8-10 pont):

A pontszám alapján, az Ön nikotin függése nagyon magas mértékű. Ezen a szinten, már nem Ön irányítja az életét, hanem függőségének tárgya. Keressen meg egy leszokás támogatással foglalkozó szakembert annak érdekében, hogy közösen megtalálják az Ön esetében legalkalmasabbnak ítélt nikotinpotló, vagy gyógyszeres terápiát!

Módszertani Központ telefonszáma
06-80-44-20-44

Tájékozódjon honlapunkon a leszokás támogatás lehetőségeiről és válassza ki az Ön számára legalkalmasabb módszert! Hívja ingyenes zöld számunkat, hogy erre képzett szakemberek otthona kényelméből, telefonon keresztül, segítsék Önt a leszokásban!